Blog

Tapasztalat a szoptatásról - Tabuk nélkül

Pillpintu.hu
2021.04.14 15:22
Tapasztalat a szoptatásról - Tabuk nélkül

A szoptatás minden édesanya számára óriási dolog. Mindenkit más érzelmek ragadnak el a szoptatás gondolatától, mindenki másként viszonyul hozzá és más kételyei, aggodalmai vannak, de az biztos, hogy minden anya érdekelt a témában.

A szoptatás minden édesanya számára óriási dolog.

Mindenkit más érzelmek ragadnak el a szoptatás gondolatától, mindenki másként viszonyul hozzá és más kételyei, aggodalmai vannak, de az biztos, hogy minden anya érdekelt a témában.

Már korábban olvashattatok nálunk a noelvilaga blog szerzőjétől, Pintér Vikitől véleményt a cumisüvegekkel kapcsolatban. Most saját tapasztalatait osztja meg velünk, veletek a szoptatással kapcsolatban.

"Egy olyan témát hoztam nektek, ami szerintem abszolút tabu és nehezen beszélnek róla a nők, pedig nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szoptatással és a velejáró kellemetlenségekkel!

A terhességem utolsó hónapjában háromszorosára nőtt a mellem és a tejem is megjelent. Lelkiekben készültem erre a folyamatra és elszánt is voltam, tudtam, hogy a szoptatás egy nagyon bensőséges és különleges kapcsolatot teremt majd köztem és a kisbabám között. Ezt egészen addig gondoltam így, amíg el nem kezdtem szoptatni...

Szülés után egyből próbáltam cicire tenni de nem találtam meg a jó technikát. Pár csepp jött minden egyes alkalommal, ami borzasztó fájdalommal járt. Sajnos eljutottam odáig, hogy rettegtem mikor kell újra szoptatnom és azt is összezárt fogakkal tettem.

A második napon mellbimbó védő szilikont kellett használjak, mert véresre szívta a kisfiam a mellemet. Nagyon elvoltam keseredve amiatt, hogy nem tudom táplálni a kisbabámat. A csecsemő gondozó nagyon kedves volt és sok hasznos tanáccsal látott el, ráadásul ajánlott egy szuper krémet a sebes mellbimbóra (lansinoh), amit egyből elkezdtem használni és szuperül tette a dolgát.

Nem adtam fel a szoptatást és ennek meg is lett az eredménye, ugyanis a harmadik napon teljesen beindult a tejem. Sajnos a bimbó védőt nem tudtam elhagyni de a kicsi elfogadta így zökkenőmentes volt a szoptatás ezen része. Rengeteg tejem volt és igény szerint tudtam etetni (szinte óránként).

A kellemetlen része akkor kezdődött, amikor a kicsi 3-4 órákat aludt este és arra keltem, hogy mindenhonnan a tejem folyik. Ezt a részét utáltam a szoptatásnak! Viszont másrészről boldogsággal töltött el, hogy tudom táplálni a kisfiam, aki szépen fejlődik. Annyi tejem volt, hogy úgy éreztem soha nem fogy el.

Aztán jött a csavar...

Sajnos hanyagul fejtem és a tejmirigyek begyulladtak, csomó keletkezett a mellemben, amit láz kísért (tejláz). A fájdalomtól nehezen tudtam szoptatni, miközben majd szét durrantam a tejtől. Az egyik mellemen a kisfiam lógott a másikon a fejőgép. Visszagondolva ez viccesen nézhetett ki. Ennek a betegségnek az lett a következménye, hogy nem volt elég tápláló a tejem és szépen lassan elapadt. 1 hónapig tudtam szoptatni. Akkor nagyon el voltam keseredve, hiszen mindenki tudja mennyire fontos az anyatej, főleg az első pár hónapban. De szerencsére Noel el fogadta a tápszert és szép ütemben fejlődött.

Egy megjegyzés a végére:

Kíváncsi lettem volna, hogy hogyan kezeltem volna azt a helyzetet, amikor nyilvánosan kellett volna szoptatnom!? Ti mit gondoltok erről?" 

Számunka a tanulság ebből, hogy a szoptatás a maga szépsége mellett sok nehézséget is hordozhat magában. Vannak, akiknek gördülékenyen és probléma mentesen zajlik a szoptatás, de sokan megszenvednek vele. A lényeg, hogy ne adjátok fel Anyák és ha valami nem úgy sikerül, ahogy terveztétek, azt ne éljétek meg kudarcnak, hisz Ti mindig a legjobbra törekszetek!